1. A jel- és gesztusbeszéd leírása és vizsgálata
A jel- és gesztusbeszéd leírása és vizsgálata, azaz egyezményes (kódolt) jelekből álló kifejezésformák már korábban is felkeltették a pszichológusok érdeklődését. W. Wundt Völkerpsychologie-jében, „a nyelvről és a beszédről szóló kötetben sok adatot találunk a különböző népek jelzésértékű gesztusairól, például a nápolyiak jelbeszédéről, a süketnémák jeleiről vagy azokról a mozdulatokról, amelyek segítségével a kikötőkben vagy határvidékeken a különböző nyelvű emberek megértik egymást”.[1].A jel- és gesztusbeszédek megfigyelése, leírása. Ugyancsak W. Wundt tesz először említést a különböző népek jelzés értékű gesztusairól (pl. a nápolyiak jelbeszédéről, hegyi emberek és kikötői munkások mozdulatainak jelentéséről)
A nem-verbális kommunikáció irodalmában az ideggyógyász "Macdonald Critchley[2] munkái mind a mai napig a fogalmilag legvilágosabb és filozófiailag is leginkább mélyenszántó kísérletek közé tartoznak. Ahogyan Critchley írta: „A taglejtések hangtalan panorámája az emberi környezet mindenütt jelenlévő, s éppen ezért gyakran észrevétlenül maradó összetevője.”
|
|
|
|
Az elégedettség jelzése kézdörzsöléssel |
Az állásponthoz való ragaszkodás, nyomatékosítás a tenyérre nyomott ujjal történik. |
|
|
|
|
A kitűnő jelzése a hüvelyk és mutató ujj karikára formázásával történik, miközben a többi ujj közel a vízszintes irányba mutat. |
A helyeslés jele a hüvelyk és mutató ujj karikára formázásával történik, miközben a többi ujj közel a függőleges irányba mutat. |
A gesztusok és a jelek univerzális jelentősége azonban ekkor még nem vált világossá. A magatartáskutatás (behaviourizmus) kialakulása és elterjedéseként előtérbe került az egyén megnyilvánulásainak keresése a jelzésekben és gesztusokban. A behaviorizmus – mely a személyiség, az egyén megnyilvánulásait kereste a jelzésekben és a gesztusokban – kialakulása majd elterjedése fokozta az érdeklődést a jelzések és a gesztusok kutatása iránt. Efron New Yorkban a különböző bevándorló csoportokat hasonlított össze a járás tekintetében, és leírta különböző nemzetiségek járási jellegzetességeit.[3] A legtöbb vázlatrajz alatt magyarázat szerepel. A New York-i, Lower East Side zsidó negyed lakója. Figyeljük meg a korlátozott sugarú könyökből kiinduló gesztikuláló mozdulatokat illetve a kéz által leírt alakzatokat.
|
|
|
| Gyakori jelzések ujjakkal | Efron
mozdulat leírásai A New York-i, Lower East Side zsidó negyed lakója. Figyeljük meg a korlátozott sugarú könyökből kiinduló gesztikuláló mozdulatokat illetve a kéz által leírt alakzatokat. |
A behaviouristák által alkotott modellt a kibernetika „fekete doboz” elvében újra fogalmazta. Ennek lényege az, hogy a vizsgálandó szervezet a „doboz” tartalmát az ingerekre adott válaszok alapján próbálja megismerni.
A törzsanyagot kiegészítő források URL:
http://www.comp.leeds.ac.uk/dch/interaction.htm
A magyar gesztuskutatás sokat ígérően indult. A 19. századi, 20. század eleji magyar nyelvészek és néprajzkutatók számára a jelnyelvek vizsgálata még fontos kutatási területnek számított. Elég, ha itt csak Herman Ottóra utalunk, aki a balatoni halászok jeladását írta le Tihany szirtfokáról, a kéz és a szám művelődéstörténetével, sőt még a harangok szavának jelentésével is foglalkozott.