1.   Az evolúciós magyarázat

 

 

A szöveges elméleti részek áttanulmányozása után tekintse meg az alábbi videót!

Darwin: Az érzelmek kifejeződése az embernél és állatoknál.

 

    Darwin a The Expression of the Emotions in Man and Animals (Az érzelmek kifejeződése az embernél és állatoknál 1872) művében az emberi arckifejezések és gesztusok evolúciós gyökereit tárja fel saját megfigyelésekre támaszkodva, – amelyeket gyermekeken, mentálisan retardált betegeken és főemlősökön végzett–. Feltételezése szerint az olyan érzelmek, mint a félelem, harag, szomorúság, öröm – nem csupán kizárólag az emberre jellemző kifejezési formák. Összefüggést talált az emberi érzelmek és az arcizmok összehúzódásai, valamint a kibocsátott hangok között, és úgy vélte, hogy ugyanazok az arcmozdulatok és hangok az állatokban is hasonló érzelmi állapotokat fejeznek ki. Művével megteremtette az etológia, a neurobiológia és a pszichológiai kommunikációelmélet alapjait. Azt a következtetést fogalmazta meg, hogy az evolúció a nem-verbális kommunikáció esetében is folyamatosnak mutatkozik, univerzális jellegűek, a föld minden pontján és veleszületett képességeken alapulnak. (Darwin hipotézisét Paul Ekman és munkatársai a 70-es évektől kezdve meginduló kutatások alátámasztották.)

 

 

 Részletek Darwin könyvéből

 

    „Végül az univerzalitás és veleszületettség hipotéziseinek alátámasztása Darwinnak arra a hipotézisére fordítja figyelmünket, miszerint érzelmeink kifejezését főemlős őseinktől örököltük az evolúció során. Valóban, számos emberi arckifejezéshez és gesztushoz hasonló viselkedési mintázatot találunk az emberszabású főemlősök körében. Az ún. ‘játékos arc’ (relaxed open mouth display) úgy áll elő, hogy a csimpánz a száját kitátja, úgy hogy a felső fogsor fedve van, miközben nevetésszerű szaggatott hangot ad. Gyakran játék, barátságos harapdálás vagy csiklandozás közben mutatják ezt a kifejezést, ami megnyilvánulásában és funkciójában nagyon hasonló a gyerekek jókedvükben és játékos birkózásukban mutatott arcjátékára és hangjára. A főemlősök másik jól ismert mimikája a "vigyor" (silent bared-teeth display), amelynek során az állat szájszegletei hátrahúzódnak és mindkét fogsora jól látszik. Ezt a csimpánzok rendszerint egy domináns fajtársuk jelenlétében adják, félelmükben, egyúttal a másik megnyugtatása és kiengesztelése céljából. Valószínű, hogy az emberi nevetés és a mosoly e két említett motoros minta filogenetikai örökségéből származott, bár számos részletet még nem ismerünk.” [1]

 

A törzsanyagot kiegészítő források URL:

http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/typotex/fajok1.html

 

 

 

 

A csimpánz kifejező mimikája

 

    A csimpánz[2] kifejező mimikájának információtartalmát az ember is könnyen megértheti (noha ez természetes viszonyok között fajtársaknak, fajtestvéreknek címzett szignál).

 

Próbálja meg összepárosítani az  adott érzelemleírásokat az arcon látható kifejezéssel!

 

 

Csimpánzok érzelem-kifejezései

 

    A robotok „arcán” is próbálnak arckifejezéseket  produkálni. Az alábbi  ábrán a  düh, a meglepetés, a félelem, az öröm, a nyugalom, és az érdeklődés érzelemmutatóit  próbálták megalkotni a fejlesztők. A képen Kismet névre keresztelt emberi  tulajdonságokkal is rendelkező robot érzelmei láthatók, melyet a MIT laboratóriumban fejlesztetek ki. Tekintsük meg a videófelvételt az alábbi oldalon.

http://www.ai.mit.edu/projects/kismet/Kismet.QT3-56-7.5f.mov

 

 

 

Robotarcok érzelemmutatói

 

http://www.ai.mit.edu/projects/sociable/images/kismet-geo.jpg

 

mérges meglepődött félelem
boldog nyugodt érdeklődő
fáradt undor szomorúság

 

Az alábbi ábrán próbáljuk meg eltalálni az érzelmeket a robotarcon!

 

 

Robotarcok érzelemmutatói

 

Az  érzelemmutató smile-ok

    A vizuális látványhiányát pótló jelek egész sora használatos a különféle érzelmek kifejezésére, egyes programokon (pl. Yahoo Chat) nem is a begépelt jelek, hanem kis sárga arcocska jelenik meg az illető arckifejezéssel. Az általánosabb használt jelek:

:) vagy :­> – mosoly, öröm. Orr beiktatása itt és másutt - vagy o jellel lehetséges, az érzelmek komolysága a zárójelek vagy más szájjelek sokszorozásával növelhető. Ez a jel használatos a chat-típusú kommunikációban az üdvözlés, a viszontlátás örömének kifejezésére is, akár három sornyi ’)’ elhelyezésével. Internetes közegben elterjedt neve a szmájli – hasonló neve a többi jelnek nincsen.

Az érzelemmutató smile-ok megnevezése.

:( – sírás, szomorúság.

:o – tágra nyílt száj, csodálkozás (itt a fokozás maximum a nagy O alkalmazásával lehetséges)

:D – röhögés (szintén fokozható a D sokszorozásával)

:p vagy :P – kinyújtott nyelv, azaz beeeee! (szintén fokozható)

:/ – elhúzott száj, fanyalgás

:x – nem mondok semmit

Ha a szemeket jelző ’:’ helyére ’;’ vagy ’,’ kerül, az arckifejezés szemhunyorítással is párosul.

Az alábbi ábrán tekintsük át az egyes érzelemmutatókat (smile-okat)!

 

Tekintsük meg ugyanezt dominó esetén

 

 

 

 Az érzelemmutató smile-ok


[1] Bereczkei  Tamás: Az emberi kommunikáció etológiája. In: Béres István - Horányi Özséb (szerk.):Társadalmi kommunikáció. Budapest, Osiris, 2001.

[2] Székely Pál: Állat az állatnak üzen. Biokommunikáció. Natura Kiadó, Budapest, 1986.