Az alapvető interakció lehetőségei: billentyű alapú, grafikus közvetlen interakció, nyelv (parancs vagy szöveg) alapú interakciós formák. Általános alapelvek, hogy tervezéskor mindig tartsuk szem előtt a felhasználók tevékenységét, ismerjük és vonjuk be a felhasználókat (vagy azok képviselőit) a fejlesztési folyamatba. (SCHNEIDERMAN, 1987)
Idézi: NÁDASI In: Oktatástechnológia II. (szerk.: OROSZ SÁNDOR)

• Legyünk konzisztensek: azaz hasonló helyzetekben legyenek következetesen azonosak a párbeszéd elemei, és használjunk azonos terminológiát!
• Tegyük lehetővé a felhasználók számára az egyes lépések lerövidítését vagy átugrását!
• Biztosítsunk informatív visszajelzést: gyakori és kisebb jelentőségű akciók esetén szerényebbet, ritka és jelentősebb műveletek esetén markánsabbat!
• A párbeszédeknek legyen világos kezdete, tartalma (közepe) és befejezése. Az informatív visszajelzésnek a befejezést kell követnie, mert így a felhasználó elégedett lesz, hogy az akció valóban megtörtént!
• Biztosítsunk egyszerű hibakezelést (ne legyen lehetséges valóban súlyos hibát elkövetni)!
• Engedélyezzük az akciók visszafordítását!
• Tegyük lehetővé, hogy a felhasználó uralja a párbeszédet!
• Csökkentsük a rövid idejű memória terhelését: ne legyen szükséges kódokat, szabályokat fejben tartani, biztosítsunk memóriát tehermentesítő eszközöket!
A képernyő újrafelhasználhatósága ugyanazt jelenti, amit a nyomdatechnikában a lapok megszerkesztése, azaz a dokumentumoknak és kiadványoknak egyaránt létezik egy közös formai stílusuk. A nyomtatott anyagokban is meghatározott az oldalon belüli egységek elhelyezése (margók, fejléc, lábléc, lapszámozás stb.)

4. A képernyőüzeneteknek is van egy sajátságos formanyelvük és stílusuk. Itt alapszabály, hogy a képernyőoldalakat – mert sorozatokat alkotnak – úgy tervezzük meg, hogy az adekvát elemek mindig egyforma méretben és a képernyő ugyanazon részében jelenjenek meg.
Ha eltérünk a következetes mérettől és elhelyezéstől (különösen a navigációs gombok esetén), akkor a felhasználónak többletenergiájába kerül a keresés. Különösen egységesen kell a megjelenítést egy adott modulon belül megtervezni, mert ha már itt stílusváltás van, akkor a felhasználó összezavarodik.
Ahhoz, hogy az egyes modulokat elkülönítsük egymástól, ajánlatos a megkülönböztetés – az alaki változtatások mellőzése mellett –, a modulok eltérő színkivonatú megjelenítése.
Kerülni kell az eltérő színfelbontású képeket, mert rontják az összképet, és bizonytalanná teszik a felhasználót. A felhasználók részletek iránti érdeklődésének kielégítésére biztosítsunk nagyítást és kicsinyítést, amelyről egyértelmű ikon tájékoztasson.
A navigációs mezőket lehetőleg a lap alján megfelelő logikai sorrendben helyezzük el. Főmenüre, visszalép, előre, kilépés, oda-vissza.
Alkalmazzunk a képeken aktív mezőket (hotspot), szövegeket (hotword)
egyaránt. Ezek figyelemfelhívóak legyenek anélkül, hogy zavarnák a kompozíciót. Alkalmazásuk esetén legyenek aktívak, azaz formailag és/vagy színhatásban, telítettségben változzanak meg. A láthatatlan aktív mezőket a mutatónyíl mutatóujjá történő átalakulása, megváltozása jelzi.
A linkek – melyek segítségével az anyagból egy másik egységbe ugorhatunk – tervezésekor ügyeljünk arra, hogy ne kerüljön a felhasználó se zsákutcába, se egy olyan körkörös kapcsolásba, amelyből csak hosszasan tud kilépni. Szerencsés, ha az Esc. gomb mindig fenntartjuk a gyors meneküléshez. Hogy elkerüljük a hipertérben való elkalandozást, ugyancsak hasznos megadni mindig a visszalépés lehetőségét, és az aktuális alkönyvtárat, illetve annak kapcsolódását a többihez.
Videofelvételek és animációk lejátszásához – mert a teljes képernyős megjelenítés még nem megoldott –, a képernyő középmezőjében hozzunk létre ún. médiaablakot. Ez esetben adjunk lehetőséget a felhasználónak a beállításhoz, a lejátszás közbeni megállításhoz, átugráshoz, az alternatív megjelenítéshez, azaz a hang ki- vagy bekapcsolásához. Az animáció, mint képernyőelem elsősorban figyelemfelhívó szereppel bír. Szöveg- és objektum animációt egyaránt alkalmaznak. Az intenzív és gyakori mozgás azonban zavaró lehet, sőt elvonhatja a figyelmet is.