Sokan másképpen, eltérő módon sokszor felületesen viszonyulnak a fogalomhoz. Vannak az újdonság iránt kritikátlanul rajongók, vannak olyanok, akik egy újabb haszontalan csodaszernek, divatjelenségnek tartják. Mások az IKT-vel egyenlőnek tartják, az iskolai felhasználást illetően sem alternatív, sem komplementer szerepet nem tulajdonítanak neki. Technikai oldalról sokan úgy vélik, hogy a tartalom hozzáférési módjában van különbség a régi és az újmédia között (szekvenciális, mint például a film, és a véletlen hozzáférésű számítógépes tárolók (merevlemezes meghajtók, optikai lemezek). Tehát a lineáris vonalvezetést – pl. mozifilm – felváltó non-lineáris tartalomszerveződésként fogják fel. Mások – az interaktivitás adta kétirányúsága miatt – a társadalmi demokratizáló hatását, és a társadalmi felzárkózás esélyét is látják benne. Vannak, akik úgy gondolják, hogy az újmédiát jól lehet a kulturális kifejezés eszközeként alkalmazni.
Az IKT-n túlmutató új média platformok ismérveit feltárva rá kívánok mutatni arra, hogy az elektronikus tanulás olyan extenzív szakaszába lépett, amely – kezdetben személyi számítógép segítségével, majd más platformokon is elérhetővé válva – már túlmutat a weboldalakba szervezett tartalmak megjelenítésén.
A tanulmány másik fő áramát az újmédia fogalmának eszközközpontú megközelítésén túli új tartalomszervezés formán alapuló értelmezése képezi. Itt rá kívánok mutatni arra, hogy a hagyományos médiumok (nyomtatott és sugárzott) közös jellemzője a lineáris történet szerkezet volt, az újmédia Manovich-féle interpretációja szerint új narrációs technikaként definiáljuk a fogalmát. Ebben az értelemben tehát nem csupán az eszközhasználat módszertani kérdéseire gondolok, hanem arra, hogy a (hagyományos) oktatási folyamatra oly jellemző a narratív logika mellé hogy építhető fel a digitalizáció révén kialakult adatbázis alapon történő tartalomszervezés logikája, mely már egyfajta dramaturgiként kezelhető.
http://issuu.com/elteppkoktinf/docs/okt_inf_konferencia_2013
http://cavemanenglish.blogspot.hu/2011/08/plot-map-diagrams.html
Forgó Sándor: Újmédia – eszköz vagy dramaturgia? (Inter- és transzdiszciplináris megközelítések)
Feb 23
1 comment
Szabó Ágnes
2013. November 23. Saturday at 17:06 (UTC 1) Link to this comment
Vélemény és meglátásaim szerint sok pedagógus kolléga még nem él az újmédia eszköz használatával.Nagyon sokan egyszerűen csak tartanak tőle,inkább kihagyják az óra menetéből.Pedig ezzel az eszközzel színesebbé,érdekesebbé válna egy tanóra.A módszertani kúltúra alapját jelentené.A különböző óratípusokat Pl : (új ismeretet feldolgozó, alkalmazó (gyakorló) óra, új ismeretet megszilárdító (ismétlő, rendszerező), ellenőrző) egy kombinált (vegyes típusú) óra meg lehetne színesíteni ezzel a technikával.Az újmédia felfogás az ismeretátadáson túl a szemléltetési lehetőségek megújítására, befogadói motiváció erősítésére, a digitális kompetencia fejlesztésére az értékrendszer-formálására és alakítására egyaránt törekszik.Cél a tanulók figyelmének a felkeltése,a motívációjának biztosítása. Az a médiakörnyezet, amelyben a gyerekek ma felnőnek, összetett, sokrétegű, széles lehetőségeket kínál, de veszélyeket is rejt magában. Sokféle médium, sokféle műfajban, sokféle kifejezési eszközzel, sokféle közönségnek kínál sokféle tartalmat. A változás az iskolán kívül zajlik, de eredménye nem áll meg az iskola (és az óvoda) kapujában. A ma oktatáspolitikájának talán legnagyobb kihívása a gyerekek iskolában és iskolán kívül szerzett ismereteinek összekapcsolása, összhangjának megteremtése, az ismeret- és értékközvetítésben az iskola szerepének újragondolása. Ebben a folyamatban kiemelt szerepe lehet a médiaoktatásnak, azzal, hogy egy olyan csatornát kínál a pedagógus és a diák között, amelyen a diákok szívesen kommunikálnak, és amely akár más tantárgyak számára is használható eszközöket, módszereket biztosít az ismeretátadáshoz. Az új média, az interaktivitás, az újfajta online közösségi terek megjelenése a tananyag újragondolását tette szükségessé. Az audiovizuális nyelv elsajátítása mellett kiemelt hangsúlyt kap az információhoz való hozzáféréshez, az értelmezéshez, az elhelyezéshez és az átalakításhoz kapcsolódó készségek fejlesztése. Mindez a társadalmi közegben való mozgás szempontjából is új helyzetet teremt, az ehhez kapcsolódó szokások, normák, felelősségi kérdések tudatosítása, elsajátítása ugyancsak a terület részévé válhat.