feb 21

Virtuális közösségek és az információ

Napjainkban az elektronikus hálózati környezetben nagy mennyiségű információhalmazból válogathatunk. Informatikus -könyvtáros hallgatók véleményére vagyok kíváncsi az alábbi kérdésekben:
1.Vajon mennyere fontos a tartalom keresés ismérveinek tudatos szakszerű elsajátítása?
2.Vajon megelégedhetnek-e az információkezelő-közvetítő szakmákban a web szolgáltatások ismertének felhasználói szintjével.
3.Mennyire fontosak számunkra a virtuális közösségek?
6. Bízhatunk-e a közösségben
5.Milyen attitűdöt tanúsítsunk a z online közösségek iránt?
6. A közösségek által generált tartalmak mennyire hitelesek, mennyiben szűrtek esetleg segítenek figyelmünket ráirányítani bennünket érdeklő kérdésekre?
Várom hozzászólásaikat.
Forgó Sándor

okt 28

Tantermi IKT vö. „Felhőpedagógia”

Az internet napjainkra nem csupán az oktatás tárgya, hanem már az oktatás színterévé is vált[1]. Amikor elektronikus tanulási terekről beszélünk nem elég csupán arra gondolni, hogy milyen tantermi szemléltető eszközöket (projektor, interaktív tábla, táblagép, szavazórendszerek) alkalmazzunk a tanórákon, hanem azzal is számolhatunk, hogy az interneten már meglévő tartalmakat és a webkettes (blogok, közösségi tartalommegosztók, könyvjelzők, RSS) szolgáltatásokat is felhasználhatunk az oktatómunkánk során. A számítógépes felhőben működő szolgáltatásokat egy egyszerű internetes böngésző révén oktatási célra is igénybe tudjuk venni. Úgy gondolom, hogy ezek közül, az alábbi szolgáltatásokhoz szükséges kompetenciákat érdemes bemutatni. Bár a bemutatás számozott sorrendben történik, úgy gondolom, hogy ezek a kompetenciák nem lineárisan épülnek egymásra, hanem emergens, irreguláris formában alakulnak ki, jelennek meg. (Természetesen szívesen látok, minden új megoldást a felületen.) Tovább a teljes tartalomhoz »

okt 16

Elektronikus Médiumok és tananyagok – oktatás facebookon…

A címben megjelölt tantárgynévvel indítottam el kurzusomat 3 évvel ezelőtt, azzal  a céllal, hogy a tantermi tanulási környezeteken kívül, a hálózati médiakommunikációs eszközökkel és módszertani lehetőségekkel is megismertethessem hallgatóságomat. Az  azóta eltelt időszakban sokan megismerkedhettek ezzel szaktárggyal, benne a hagyományos instrukcionalista, konstruktivista és az  újabban egyre inkább polgárjogot nyerő hálózatalapú tanulásszervezéssel.

http://www.slideshare.net/forgos/upsz-200908-fs

A hétvégén Master szintű konzultációkon sok gyakorló pedagógus kollégával beszéltük át a kérdéskört. Számukra -és természetesen minden érdeklődő számára –  szeretnék  ajánlani néhány olyan érdekes weboldalt, ahol más szemszögből is láthatják az iskolai tapasztalatokat.

Az  egyik legnagyobb vitát a fb-on való oktatás lehetősége váltotta ki, mivel a kollégák elmondása szerint  sok iskolában”Tiltott” sávba került az  alkalmazás.

Néhány konkrét adatot szeretnék ehhez hozzátenni az  alábbi  linkek segítségével, egyben várom a hozzászólásokat.

Nem csak szórakozás, de oktatás is a facebook-on http://oktinf.elte.hu/blog2011osz/?p=132

 

okt 16

Agria Média és oktatástechnológia

A múlt héten fejeződött be a z Agria Média  Információtechnikai és Oktatástechnológiai Konferencia és Kiállítás, mely immáron  alkalommal került megrendezésre. A jubileumi  konferenciát sok  régi  barátunk, kollégánk és több társadalmi szervezet képviselői  megtisztelték. A nagyon széles spektrumú konferencián igazán jó volt vendéglátónak lenni, hisz megtapasztalhattuk , hogy talán az oktatástechnológiában kitaposott ösvények az  IKT  és a hálózatalapú tanulás tanulási  formák  globális szupersztrádájává váltak.

A jubileumi konferencia sorozat elérhetősége:

http://www.ektf.hu/agriamedia/index.php?page=program

 

 

 

 

sze 10

Új média-kompetenciák a láthatáron – az újmédia oktatásához szükséges tanári kompetenciák

A digitális kompetencia fogalmában meghatározásban – bár nagyon előrelátóan és széleskörű értelmet adva a digitális világ előtöréséből adódó irányzatoknak megfelelve – szintetizálva szerepel az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek leírása.

E szerint : „Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban.”  A fenti meghatározás azonban nem tér ki a webkettőn alapuló és az újmédia-együttesek alkalmazásához felhasználásához szükséges kompetencia szintekre.

Véleményem szerint ma már nem elég a „hivatalos” Digitális kompetenciáról beszélni, hanem a hálózatalapú tanulás és az Interaktív TV (iTV) és mobil eszközök oktatásban történő megjelenésével révén újra kell gondolni a kompetencia hierarchiát, egyfajta hálózatalapú és/vagy újmédia kompetenciákra is fel kell készíteni hallgatóinkat/diákjainkat.

A fenti  gondolatokról bővebben az Agria-Média IKT konferencián Egerben az  EKF-n fogok részletesebben szólni.

aug 16

Az új média fogalomköre és az irreguláris tanulás

Az utóbbi évtizedben a média és az informatika egyre erősödő integrálódásának lehetünk tanúi. Nemcsak médiakonvergenciáról beszélünk, – mely a tömeg és telekommunikációs technológiák digitális egybefonódásán alapulva jött létre – hanem egyfajta média diverzifikációról mely a tömegkommunikációs médiumok funkcióinak kiteljesedését is jelenti. Például napjainkban – a hálózati kompetenciák birtokában, bárki szolgáltathat tartalmat [consumer (user) generated content].
Korábban az analóg médiával foglalkozó szakmák, napjainkban pedig a digitális feldolgozás is létrehozza a különböző szakterületeket. A hagyományos nyomtatás, a film és a média is különválasztotta a szakmákat. A nyomdász nem volt egyben riporter, az operatőr sem rendező, ill. adásrendező. Posztmodern világunkban kettős tendencia létezik: egyrészt a szakosodás a tömegkommunikációban (big Media), de megjelent az amatőr, ún. civil média (korábban W. SCHRAMM médiaszociológus little Media-ának nevezte), mely az internet révén egyre inkább polgárjogot nyer.
A hagyományos, elsősorban analóg technológián alapuló egyirányú tömegkommunikációs formákat követő digitális technológiák elterjedésével kialakult ÚJ MÉDIA-rendszer – melyben a kommunikáció kétirányúvá válik – révén alapvetően megváltozik a tudáshoz való hozzáférés, fogyasztás és felhasználás lehetősége. Az új média “a digitális hálózati kommunikáció révén létrejövő médiatípus átfogó neve. Az új média fogalma magába foglalja a multimédia és interaktív média jellegű tartalmakat, az újszerű egyéni és közösségi cselekvési formákat egyaránt”. (SZAKADÁT)
• Az új média fogalomkörét jól illusztrálja az alábbi megfogalmazása, miszerint a médiumok három nagy korszaka különböztethető meg: (BAILEY)
• 1870 – 1980 között: a Tömegkommunikációs médiumok (Mass media) (nyomtatott sajtó és elektronikus műsorszórás)
• 1990-es évek: médiumok tömege (Masses of media), melyek digitális kódolásúak,
• 2000-től: a saját média (Me media) (webnaplók)
• Napjaink közösségi médiájában (we Media) (BOWMAN, WILLIS), az interneten ma már különösebb végzettség nélkül lehet valaki operatőr-szerkesztő és egyben interneten publikáló is egy személyben.
Az Új Média a hálózati multimédiás, interaktív (egyéni és közösségi cselekvési formákon alapuló) online megoldásokon túlmenően a mobiltelefonos (celluláris) és a digitális műsorszórás révén létrejött interaktív televíziózási megoldásokat is magába foglalja. (FORGÓ)
Az Interaktív TeleVízió (iTV) a televízión alapuló tanulás interaktív formájára elterjedt kifejezés, mely a számítógépes technológia és a digitális televíziózás adta lehetőségek révén interaktívvá válik. Külön kiemelendő a mobil (celluláris, handy) kommunikációs eszközök (készség) adta új pedagógia és módszertani lehetőségek, melyek már nemcsak a formális, hanem az informális és non-formális tanulás gazdagításához is hozzájárulnak.

Napjainkban kiemelten fontos szerepet tölthetnek be ezek az – a minimális IKT kompetenciákat átugorván – eszközök azok körében „[…] akiket a társadalmi kirekesztés veszélye fenyeget, akiknek nem sikerült beilleszkedni az oktatási rendszerbe, és akik most sem vesznek részt a tradicionális oktatásban vagy képzésben, esetleg munkanélküliek, képességeiknek nem megfelelő munkakörben dolgoznak, vagy hajléktalanok.” (BENEDEK)
A médiafogyasztás, tanulási tevékenység és információszerzés igénye kezdetben az oktatás és szórakozás határterültén kialakult edutainment (szórakoktatás), illetve és az infotainment (hírakoztatás) kifejezésekkel volt jellemezhető. Napjainkban ez kiterjeszthető az oktatási célú tartalom elsősorban infokommunikációs eszközökkel történő elsajátítására (info-oktatás).
A médiumfajták keveredésének korszakát éljük tehát, amikor hétköznapivá válik, hogy az interneten hallgathatunk rádióműsort, vagy akár televíziózhatunk is – tehetjük ezt akár oly módon, hogy a közösen készítünk a tartalmat vagy megosztjuk az információinkat másokkal. A modern tömegkommunikációs eszközök ma már a közvetlen emberi kommunikáció, leglényegesebb csatornáit egyre tökéletesebben közvetítik a befogadók számára.
Ezeknek a médiumoknak az oktatással, a tanítás-tanulás kérdéseivel külön-külön is eredményes volt a kapcsolata. A különböző területek egymásra találásával (médiakonvergencia) és önálló elterjedésével (diverzifikáció) arra kell választ adni a neveléstudománynak és az andragógiának, hogy, hogyan szolgálhatják hatékonyan az oktató munkát.
Tudomásul kell vennünk azt a tényt, hogy az elektronikus tanulás hálózati alapú új alulról szerveződő paradigmája már több éve jelen van a fiatalok körében. Sürgősen át kell gondolnunk, hogy az új médiarendszer és az e-learning 2.0-ás megoldások mennyiben alkalmasak az élethosszig tartó tanulás társadalmi, oktatáspolitikai kihívásainak megoldásában, segítésében.
Választ kell adnunk arra, hogy a webkettőn alapuló elearning 2.0 –ás alapú tanulási forma– rugalmassága, flexibilitása, szabadon (irreguláris, autonóm) szervezethetősége révén–képezheti e a közeljövőben a neveléstudományi szakmódszertani kutatások alkalmazások főáramát– , vagy egyfajta sarlatánságnak, áltudománynak (gerilla pedagógiának) tekintendő, azt amit nem a pedagógusok hanem a tanítványaik alkotnak meg és tesznek közzé a világhálón.
Ezt a tevékenységet a magyar pedagógus társadalomnak a kutatókkal karöltve kell elvégezni, hiszen a mi érdekünk, hogy a jövőben több és differenciáltan alkalmazható médiarendszereket használhassunk az oktatás minden területén.

aug 16

BOLYAI 2011

A 19. alkalommal megrendezett Bolyai Nyári  Akadémián  tartottunk továbbképzést a határontúli pedagógusok számára (Erdély, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja). A továbbképzés címe 21. századi tanulási terek és formák. A hálózatalapú tanulás és  közösségi terek használta nagy sikert aratott a kollégák körében. Elkészült a Facebook csoportunk elérhetősége is. http://www.facebook.com/groups/189984361058312/

jan 18

Bolyai Nyári Akadémia

Pedagógus továbbképzés a 18. Bolya Nyári Akadémián, ahol a hataárontúli (Erdély, Felvidék, Kárpátalja) kollégák számára tartunk továbbképzést az osztálytermi IKT eszközökről és a hálózataalapú (felhő pedagógiáról). Az első nap úgy érzem sikeresen zárult, ma a blogkészítéssel folytatjuk.

jan 18

Webkettő az oktatásban

Andragógia szak:
http://www.scribd.com/doc/26166345/Webketto-az-oktatasban

jan 18

Delicious-online linktár

Útmutató Delicious telepítéséhez Útmutató a Delicious (online linktár) telepítéséhez

Régebbi bejegyzések «

» Újabb bejegyzések