jul 17

Az információközvetítő szakmák újmédia-kompetenciái, az újmédia lehetőségei

http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/107/

Forgó Sándor: Új médiakörnyezet, újmédia-kompetenciák[1]

In: Forgó Sándor (szerk.): Az információközvetítő szakmák újmédia-kompetenciái, az újmédia lehetőségei. Eger: Líceum Kiadó, 2017. 9-25. 152 p. http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/107/

Az újmédia rendszer online környezetében, a tanulás-tanítási folyamatban előre megtervezett monda-nivalót felválthatják, kiegészíthetik a szabadon (véletlenül keletkező) kibontakozó tartalmak és tartalomszervezési formák, teret adva az emergens (a véletlenül keletkező, az elemek váratlan összeadódásának értelmezéséből követ-kező, a tervezett úttól eltérő) jelenségeknek.

Az újmédia rendszer online környezetében, a tanulás-tanítási folyamatban előre megtervezett mondanivalót felválthatják, kiegészíthetik a szabadon (véletlenül keletkező, a tervezett úttól eltérő) kibontakozó emergens tartalmak,  tartalomszervezési formák, narratívák.

 

HIERARCHIKUS VÖ. HÁLÓZATI TANULÁS

Pillanatkép: a tanulási egységek, mikrotartalmak szinergiájáról, ahol a tartalmak nemcsak a taxatíven – egyfajta  ‘gravitációs’ súllyal jelennek meg rendszerben -, hanem teret kapnak a ‘légiesült’ éppen hálózati szerveződés alatt lévők  is.

 

 

 

 

 

 

 

Bevezetés

Értelmezésem szerint az újmédia nem csupán az eszközöket és a felhasználói interaktivitáson alapuló tartalomszervezést és közösségi tartalommegosztást foglalja magában, hanem adatbázisalapon szerveződő új narrációs – óravezetési – technikákat is. Így tehát nem elégedhetünk meg csupán az eszközhasználat módszertani kérdéseivel, hanem azzal is számolni kell, hogy a hagyományos oktatási folyamatra oly jellemző narratív logika mellé hogyan építhető fel a digitalizáció révén kialakult, adatbázisalapon történő tartalomszervezés logikája, mely túlmutat a hagyományos szemléltetési és tevékenykedtetési formákon, hisz az online világ előre nem prognosztizálható tartalmaival kell számolni a pedagógiai tervezőmunka során. Míg a multimédiás megjelenítés a prezentáláson alapuló szemléltetést támogató – esetenként egyéni tanulói/felhasználói interaktivitáson alapuló formát öntve –, kiegészítő tartalommegjelenítést tett lehetővé, az újmédia rendszer online környezetében, a tanulás-tanítási folyamatban előre megtervezett mondanivalót felválthatják, kiegészíthetik a szabadon (véletlenül keletkező) kibontakozó tartalmak és tartalomszervezési formák. (Vö. http://forgos.uni-eszterhazy.hu/2013/10/14/az-ujmedia-hatasa-az-oraszervezesre/). 

A véletlenül keletkező, az elemek váratlan összeadódásának értelmezéséből következő, a tervezett úttól eltérő emergens  jelenségek  amelyek „az innovatív új személyes tudások keletkezésének valódi lendületét” képezhetik. ( vö. Bessenyei 2011)[2]

 

nov 08

TANÍTÁS-TANULÁS KÖZÖSSÉGI MÉDIARENDSZERREL, ÚJMÉDIA KÖRNYEZETBEN – AZ ELEKTRONIKUS MÉDIUMOK TÁRGY KERETÉBEN

A tudástársadalomban felértékelődött tömeges tudásigény csúcstermékeként emlegetett nagy létszámú nyitott képzések (online szabadegyetemek) megjelenése a felsőoktatásban arra ösztönöz bennünket, hogy kitárjuk kapuinkat, és lehetőséget adjunk a tanulás-információszerzésben a mcluhani falak nélküli tanterem gondolatának megvalósítására.
A TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0027 azonosítószámú projekt keretében kifejlesztett Digitális átállás az oktatásban címet viselő projekt „Közösségi média, és újmédia környezeti modell az információ-közvetítők IKT tudásának fejlesztéséhez” kutatás célja, a digitális átállás jegyében, tényleges interakción – a távoktatási hagyományok levelezve történő tanulás mintáján – alapuló pilot program eredményeinek bemutatása a nappali és részidős rendszerű oktatás konzultációs és tanóraszervezés rendszerének megújítása érdekében. A nyitott kurzusok gyors elterjedése, a pedagógusok digitális kompetenciáinak (online eszköztárának, szakszerű használatának) fejlesztése megkerülhetetlenné teszi ennek az oktatási/tanulásszervezési formának a hazai felsőoktatási gyakorlatba történő beágyazását.

A fő kérdéskör az volt, hogy lehet alkalmassá tenni a távoktatási módszerek és a TO (tükrözött osztályterem) kontakt-online, egyéni és csoporttevékenységeit, valamint a nyílt oktatás szakmai érdeklődésen alapuló szerveződési formáit, a levelező oktatásban történő beágyazódására. Úgy gondolom, hogy a nyitott képzések előkapuja lehet a hallgatók – az első konzultációt megelőző tanulmányi és információs (ETR, Neptun) rendszeren keresztül médiagazdag tartalommal (motiváló videóval, hanganyagokkal, ráhangoló olvasmányokkal) történő – felkészítése, mely alapját képezheti a levelező oktatás valódi konzultáción és kreativitáson alapuló formájának.

A fenti tényezők birtokában alakult ki az a nézetem, hogy a levelező oktatásban újra szerepet kell, hogy kapjon a tanár-diák interakcióján alapuló – akár multimédiás (podcast, videó) formát öltő ‘levelezve’ történő oktatás aktusa, megszüntetvén így a távoktatási elvek levelező oktatásban való lappangását. A lépések kialakítását, finomhangolását a kísérleti, pilot kurzuson résztvevők visszajelzései alapján került megvalósításra.

A „Közösségi média, és újmédia környezeti modell az információ-közvetítők IKT tudásának fejlesztéséhez” almodul keretében kialakított Elektronikus Médiumok és tananyagok c. kurzus elektronikus tananyag került kifejlesztésre. A tananyag elsősorban az EKF Médiainformatika intézet képzési struktúrájának teljes vertikumára vonatkozott, ezen belül a tanárképzés, pedagógia tanár (Elektronikus médiumok és tananyagok), az informatikus-könyvtáros szak (Médiumismeret tárgy), mozgóképkultúra (Médiaismeret, Médiapedagógia), kulturális örökség szak (Kulturális örökség technikai reprodukciója) tárgyak keretében vált hasznosíthatóvá a tananyag.

A kurzus szerkezete

1. A KURZUS CÉLJA, motivációs tartalmak
1.2 A SZERKEZET és TARTALOM bemutatása
2. TÖRZSANYAG – ELEKTONIKUS MÉDIUMOK- KÖZÖSSÉGI (ÚJ)MÉDIARENDSZEREK
2.1 ONLINE SZERKESZTŐK
3. FELADATOK ÉS MINTÁK
3.1 Közösségi könyvjelző készítés és megosztás
3.2 Multimédiás e-tananyag értékelés és megosztás
4. TECHNIKAI SEGÍTSÉG ONLINE REGISZTRÁCIÓHOZ
4. 1 Általános regisztráció
4.2 Delicious közösségi könyvjelző regisztráció
4.3 Slideshare prezentáció és dokumentummegosztó regisztráció
5. VIRTUÁLIS TEREK olvasmányok
6. Kurzusértékelés
7. Információk
8. Események

 A tananyag tartalma

Az ismeretszerzés és az ismeretek feldolgozásával foglalkozó videó tudásanyagok szöveges – sokszor elvont – megjelenítésétől, a multimédiás szemléltetésen át, a közösségi tudásépítésen alapuló formáit dolgozza fel, kiemelt figyelmet szentelve a közösségi média használata előnyeinek bemutatásának. Az előadás kiemelt figyelmet tulajdonít, az online jelenléten és az újmédia környezetben történő tanulási formák fontosságának, hangsúlyozva, hogy a tanórákon a szemléltetésen alapuló oktatást egészítse ki a felfedező tanulás, a hálózatalapú (konneketivista), online konstruktivitás. Kiemelt fontosságot kap, hogy az új média nemcsak eszköz és alkalmazás, hanem tartalom és tanóraszervezés olyan új formája is, mely szerepet kell, hogy kapjon nemcsak a köz- és felsőoktatásban, hanem az élethosszig tartó tanulásban is.

1. Bevezetés az elektronikus médiumok kurzusba[2]
2.Tartalomkezelő rendszerek
3. Online közösségi felületek használata
4. Online tananyagok az oktatásban
5. Tudásbázisok alkalmazása az oktatásban
6.Tesztkészítő online alkalmazások
7. Online állóképszerkesztők
8. Hang és mozgóképszerkesztők
9. Online Virtuális osztálytermek
10. Dokumentum és prezentáció megosztók és közösségi könyvjelzők
11. Digitális történetmesélés
A kurzus elérhetősége
Készült a Társadalmi Megújulás Operatív Program Digitális átállás az oktatásban címet viselő, TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0027 azonosítószámú projekt keretében. A projekt az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

[1] Dr. Forgó Sándor: Közösségi média, és újmédia környezeti modell az információ-közvetítők IKT tudásának fejlesztéséhez

[2] Forgó Sándor: A multimédiás szemléltetéstől a hálózati tanuláson át, a közösségi tudásépítésig.

URL: https://www.youtube.com/watch?v=nkB2nXULa2A

feb 17

A távtanulástól, a levelező oktatáson át a közösségi tartalomszervezésig és tanulásig – Kísérleti kurzus

A távtanulás, a levelező oktatás hazai helyzetének ellentmondásai, az EKF távoktatási és nyitott képzésében eltöltött idő, a keretrendszerek és a konnektivista kurzus megjelenése (HTK01), valamint a közösségi (tanulási) terek és alkalmazása során szerzett tapasztalatok, és ez utóbbi saját praxisomban történő kísérleti bevezetése inspiráltak arra, hogy közreadjam gondolataimat a távoktatás – véleményem szerint – teljes kiteljesedését jelentő online videókurzusok adaptálását, (felső) oktatási beágyazását illetőn.

Elhatározásom még inkább megerősítette a tömeges, nyílt online oktatás (MOOC -massive open online course) rohamos elterjedése, a Hunline projekt valamint a  Tempus közalapítvány és az EKF által kezdeményezett TKA-EKF Felsőoktatás-módszertani nyílt kurzus Tükrözött Osztályterem (TO) kísérleti kurzus, melynek mottója: „amit meg lehet tenni tanórán kívül, azt tanórán kívül kell megtenni.

A fenti tényezők birtokában alakult ki az a nézetem, hogy a levelező oktatásban újra szerepet kell, hogy kapjon a tanár-diák interakcióján alapuló – akár multimédiás (podcast, videó) formát öltő ‘levelezve’  történő oktatás aktusa, megszüntetvén így a távoktatási elvek levelező oktatásban való lappangását. Az ingyenes online közösségi tartalomkezelő rendszerek segítségével – különösebb informatikai kompetencia nélkül – elérhető, hogy a diákokat/hallgatókat a tartalom kiközvetítésén túl távolról motiválhatjuk, irányíthatjuk, értékelhetjük, akár párbeszédet folytassunk velük.

A tanulásszervezés részben követi a Tükrözött osztályterem (TO) módszereit (Tapasztalati bevonás; Tartalom és a források megismerése; Értelmezés, tevékenység és aktivitás; Alkalmazás, produktivitás, prezentálás), de a levelező oktatásban megszokott tanulmányi rendhez kellett igazítani az egyes ciklusokat, lépéseket. A lépések kialakítását, finomhangolását a kurzuson résztvevő kollégáktól kapott visszajelzések messzemenően segítették.

A kurzus kontaktóraszáma: 12.   Online tevékenység óraszáma szintén 12 óra.

A meglévő erőforrások sorra vételét, valamint a tartalom, és támogatás közösségi felületének EMK01 (g+) kidolgozását követően került sor a tanulásszervezés alábbi  ciklusainak kialakítására:

1.1. Üzenetküldés a Neptun rendszer segítségével, a kurzus szervezésről a hallgatóságnak 1-2 héttel! a konzultáció előtt, akik Google docs dokumentumban felosztják egymás között  – pro és kontra érveléshez – a kiközvetített tartalmat (motiváló videó  a tartalommal releváns multimédiás, prezentációk, podcastek, és szöveges dokumentumok), melyeket az első konzultációig feldolgoznak.

Feladatkijelölés: témabibliográfia készítése, multimédiás elearning tananyag értékelése, hálózatalapú óravázlat készítése, online aktivitások.

1.2. ELSŐ TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉG – Felkészülés. A tényleges konzultáció előtt szakaszban a résztvevők (offline majd online) munkaformában a hallgatók felkészülnek a ráhangoló-motiváló tartalmakról a pro és kontra érvelésre.

2.1. Az ELSŐ KONZULTÁCIÓ 1-2 kontakt órájában történik a résztvevők hozzárendelése a kurzushoz (g+), majd ezt az előzetesen kiadott ráhangoló média-tartalmak ismertetésére (feltöltésére/prezentálására) kerül sor, kiegészítve online ötleteléssel, diskurzussal.
Új ismeretként (3-4 óra) a törzsanyag (médiadidaktika és pedagógia) tartalmak csomópontjai bemutatására kerül sor.  Végül – a pedagógiai céloknak is megfelelő –  néhány közösségi témabibliográfia (Delicious) és dokumentum/prezentáció megosztó (Slideshare) készítésére szolgáló online alkalmazás kerül bemutatására.

2.2. A MÁSODIK TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉG. Az első két konzultáció közötti  szakaszban – online munkaformában – elsősorban a kurzusban kijelölt témabibliográfiáját dolgozzák fel, valamint egy multimédiás elektronikus tananyag értékelését végzik el a résztvevők.

3.1. A  MÁSODIK KONZULTÁCIÓN  (5-8. órán) a kurzus törzsanyagához tartozó feladatmegoldások (témabibliográfia, multimédia értékelés) bemutatására/megvitatása kerül sor a szóbeli előadást támogató online alkalmazás (Delicious, Slideshare) segítségével.

3.2. A HARMADIK TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉG során – a második harmadik konzultáció között – a résztvevők online munkaformákkal támogatva az EMK01 közösségi felületen (g+) kérdéseket  tesznek fel kérdéseket, formálnak véleményt a kurzus törzsanyagában közzétett tartalmakról. Online munkaformában – elkészítik a  hálózatalapú óravázlatuk tartalmát online eszközökkel (slideshare oldalon) prezentálva mutatják be a résztvevők.

4. A HARMADIK  KONZULTÁCIÓN (9-12. kontakt órán), a résztvevők a három kijelölt feladat alapján – egy szaktárgyi portfólióba foglalva prezentáció/videó/podcast/ formájában – elkészítik és prezentálják a szaktárgyról szóló tanulmányaikat  a felvetett probléma megoldását, kiegészítve személyes érveléssel, párbeszéddel, önreflexióval.

Megjegyzés: Jelen poszt elsősorban a kísérleti oktatásban résztvevő a ‘Tanári mesterség IKT alapjai pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés’ résztvevői számára szolgál, annak érdekében, hogy a zárt rendszerben alkotott véleményüket a legszélesebb nyilvánosság előtt is közreadhassák. A kurzus újabb változatát a kísérleti kurzust követően– amennyiben az időkeret engedi – néhány érdeklődő kolléga számára elérhetővé teszem (http://forgos.uni-eszterhazy.hu/mooc-g/), annak reményében, kívülállóként is tudjanak véleményt formálni a kurzus tartalmát illetően.

A fő kérdéskör tehát annak kipróbálása, hogy lehet alkalmassá tenni a TO (tükrözött osztályterem) kontakt-online, egyéni és csoporttevékenységeit, valamint a nyílt oktatás szakmai érdeklődésen alapuló szerveződési formáit, a levelező oktatásban történő beágyazódására. Úgy gondolom, hogy a nyitott képzések előkapuja lehet a hallgatók  – az első konzultációt megelőző Neptun rendszeren keresztül (motiváló videóval, ráhangoló olvasmányokkal) történő felkészítése -, mely alapját képezheti a levelező oktatás valódi konzultáción és kreativitáson alapuló formájának.

Címkék: mooc, online kurzus, távoktatás, tükrözött osztály, videókurzus

feb 17

A pedagógiai rendszertervezés és újmédia alapú MOOC-kurzus jellemzői a felsőoktatásban (Forgó Sándor – Racskó Réka)

A tömeges, nyílt online oktatás (MOOC -massive open online course) rohamos elterjedése, arra ösztönzött bennünket, hogy áttekintsük ennek a oktatási tanulásszervezési formának az ismérveit, a típusait, alkalmazásuk előnyeit-hátrányait, valamint a bevezetésük  veszélyeit-lehetőségeit, melyet az mellékelt dokumentumban az Agria-MÉDIA IKT konferenciakötetében vár megjelenésre.
Tanulmányunk célja, hogy bemutassuk a nemzetközi színtéren már komoly háttérrel rendelkező tömeges ingyenes kurzusok (MOOC) hazai felsőoktatási lehetőségeit, különös tekintettel az újmédia jellemzőire és sajátosságaira. úgy véljük, hogy a pedagógiai rendszertervezés fontos alapköve egy ilyen kurzus megtervezésének és kivitelezésének, amelynek elméleti kereteit ezúton ismertetjük. Ezen túlmenően célunk egyfajta értékelés elkészítése, melynek eszközéül a SWOT-analízist választottuk, ennek alapja a nemzetközi szakirodalomban, valamint a hazai tapasztalatokban gyökerezik.
Milyen előnyei, hátrányi a vannak egy nyílt online kurzusnak, vannak-e veszélyei és milyen távlatai lehetnek a felsőoktatásban, e merőben új oktatási, tanulásszervezési formának?

A MOOC kurzusok SWOT-analízise

SzempontM Kommunikáció szintjeO Nyitottság
O Eszköz
C Kurzus

KÜLSŐ TÉNYEZŐK

BELSŐ TÉNYEZŐK

Lehetőségek

Veszélyek

Erősségek

Gyengeségek

[Mass] tömeges
1:n; n:n
Fenntartói/Felső vezetői támogatás, reputációMinőségbiztosítási szempontok Csak virtuális Alma Mater, Spontaneitás, tervszerűtlen bevezetés Kidolgozatlan „ad hoc” tervezés Globális (ingyenes?) felsőfokú oktatás(Egyetemi szint) A hallgató elvész a rendszerben(20% végez)
[Open] nyitott Rugalmasság, hírnév, nemzetköziesítés, szájreklám Erős konkurencia mellett, előítélet a távtanulásról. Nyitottság és zártság ellentmondásai Jó hírnév, talking headek nyilvánossá válnak Finanszírozás, üzleti modell szükséges. Van-e intézményi innovációs elhatározás?
[O]nline (eszköz) az utazás nélkül jelentős költségmegtakarítás. intézményi, személyi, technológiai (IT) forráshiány Szervezeti kultúra, IT park. A valósidejű interakció varázsa erős Infrastruktúra.Nem minden esetben (pl. xMOOC) van valósidejű interakció
[Course]KurzusPedagógia, interakció,Értékelés,Egymás értékelése Felzárkóztatás a diákok számára,versenyhelyzetbe hozza a tanárokat Tanúsítvány elismertetés?Motiválatlan oktatók,Nem minden típusban biztosított (X vs c MooC) az egyéni utak lehetősége a tanulásban.Szerzői jogok, másolás, hamisítás, creative commons. ’Akadémiai’ szintű mélyebb, alaposabb tudás.Közösségi kreativitás A professzorral, nem tud interakcióba lépni, csak a szakértőkkel fórumokon és csatornákon,A konnektivista, és kölcsönös értékelési módszerek(Peer assessment) kidolgozatlansága

5. táblázat: A MOOC SWOT-analízise (Forgó – Racskó 2014)

okt 14

Az újmédia hatása az óraszervezésre

Hogyan épülhet be az adatbázis logika a tanóra menetébe?
Előző posztomban leírtakban látható, hogy az újmédiumok a technológiai értelmezésen túl a tartalomszervezés szempontjából is érvényesíthető elemeket tartalmaznak.
Ez a szemlélet ráirányítja a figyelmet a dramaturgiára, mely eredetileg a színművek szerkezeti törvényeit figyelembe vevő az előadás formai elemeit írta le és értelmezte.

Narratív szerkezet

Míg a lineáris tartalomszervezés során a mondanivaló a szöveg előrehaladtával lépésről-lépésre fokozatosan alakul ki, a véletlenszerű tartalomszervezés esetében a fent ábrázolt linearitást egy elágazásos hálózatos szerkezet váltja fel.
Az újmédiát leíró gazdag fogalmi háló arra utal, hogy az adatbázisból fakadó és a humán interfész segítségével megvalósuló reprezentáció a tanulási tanítási folyamatban az ismeretelsajátítás során történő tanulás megtarthatja lineáris és elágazásos jellegét csakúgy, mint a véletlenszerű itemekből álló felfedezéses, véletlen tanulási formákat is.
Dramaturgia és tanóra
Az újmédia tehát új narrációs technikák kifejlesztését is előhívhatja, ami jelentősen befolyásolja a tanárok módszertani kultúráját, hiszen a tanítási óra szerkezeti váza is egy rendező elv alapján építhető fel, mely a tanítási óra menetét, szerkezetének lépéseit, vagyis a tanórai dramaturgiát határozza meg.
Nem részletezve a különböző óratípusokat (új ismeretet feldolgozó, alkalmazó (gyakorló) óra, új ismeretet megszilárdító (ismétlő, rendszerező), ellenőrző) egy kombinált (vegyes típusú) órát feltételezve több didaktikai feladat szerepel.

Ez a szempont viszont a tanárok módszertani kultúrájához képez elengedhetetlen adalékot, hisz az óraszervezés- és vezetés a tervszerűség és tudatosság mellett nem mellőzheti a véletlen, sokszor improvizatív elemeket sem. Hisz maga az óra is egyfajta dramaturgia, a tanítási óra szerkezeti váza is dramaturgia: a tanulók figyelmének felkeltése, motivációjának biztosítása, az óra célja, a diákok előzetes ismeretei, az új anyag prezentálása, rendszerezés, rögzítés, gyakorlás, a tanultak alkalmazása, a tanulók teljesítményének ellenőrzése, értékelés, házi feladat – mind a tanítási óra menetének, szerkezetének lépései, vagyis az óra dramaturgiája.

A fenti elv bár hasonlít nonlineáris, hipertextuális tanulásra, azonban a véletlenszerű tartalomelérés feltételezi a Siemens és Downes féle konnektivizmuson túl más tanuláselméletek – a próba-szerencse tanuláson túlmutató random learning elmélet figyelembe vételét is. Fontos szerephez juttatva a keresés szándékától független rátalálásra, felfedezésre a “szerencseleletre”, mely “interfészen bolyongóknak, az “újmédia böngészőinek alapélményeként” is értelmezhető. (Aczél)


Így az eredetileg össze nem függők a keresésben és a következtetésben összetartozóvá lesznek. Miért nem lehet ez igaz a tanulási tanítási folyamatra?
Az adatbázis és narratíva kapcsolatán alapuló újmédia felfogás – a végtelennek tűnő lehetőségeit tekintve – az ismeretátadáson túl a szemléltetési lehetőségek megújítására, befogadói motiváció erősítésére, a digitális kompetencia fejlesztésére csakúgy, mint az értékrendszer-formálására és alakítására.

New media, new media literacy, new methods in education_Forgo_S1
http://prezi.com/oq9bgv3t-c2d/new-media-new-media-literacy-new-methods-in-education/

http://prezi.com/v4ugz1_ure9q/new-media/

jul 17

Táblagépek az oktatásban

Jubileumi XX. Bolyai Nyári Akadémia Medianformatikai tovabbkepzes Szovátán.
A ,Tablagepek’ rohamos elterjedesenek lehetunk tanui. Vajon ezekkel a barhol barmikor elerheto es hasznalhato ezkozokkel, lehetsegesse valik-e az osztalytermi tanulas is?
Milyen ut vezet a ,felho-alapu’ tanulshoz. Mikor es hogyan fognak ezek az eszkozok beagyazodni a pedagogikumba?

feb 23

Eszköz és/vagy módszer az újmédia?

Sokan másképpen, eltérő módon sokszor felületesen viszonyulnak a fogalomhoz. Vannak az újdonság iránt kritikátlanul rajongók, vannak olyanok, akik egy újabb haszontalan csodaszernek, divatjelenségnek tartják. Mások az IKT-vel egyenlőnek tartják, az iskolai felhasználást illetően sem alternatív, sem komplementer szerepet nem tulajdonítanak neki. Technikai oldalról sokan úgy vélik, hogy a tartalom hozzáférési módjában van különbség a régi és az újmédia között (szekvenciális, mint például a film, és a véletlen hozzáférésű számítógépes tárolók (merevlemezes meghajtók, optikai lemezek). Tehát a lineáris vonalvezetést – pl. mozifilm – felváltó non-lineáris tartalomszerveződésként fogják fel. Mások – az interaktivitás adta kétirányúsága miatt – a társadalmi demokratizáló hatását, és a társadalmi felzárkózás esélyét is látják benne. Vannak, akik úgy gondolják, hogy az újmédiát jól lehet a kulturális kifejezés eszközeként alkalmazni.
Az IKT-n túlmutató új média platformok ismérveit feltárva rá kívánok mutatni arra, hogy az elektronikus tanulás olyan extenzív szakaszába lépett, amely – kezdetben személyi számítógép segítségével, majd más platformokon is elérhetővé válva – már túlmutat a weboldalakba szervezett tartalmak megjelenítésén.
A tanulmány másik fő áramát az újmédia fogalmának eszközközpontú megközelítésén túli új tartalomszervezés formán alapuló értelmezése képezi. Itt rá kívánok mutatni arra, hogy a hagyományos médiumok (nyomtatott és sugárzott) közös jellemzője a lineáris történet szerkezet volt, az újmédia Manovich-féle interpretációja szerint új narrációs technikaként definiáljuk a fogalmát. Ebben az értelemben tehát nem csupán az eszközhasználat módszertani kérdéseire gondolok, hanem arra, hogy a (hagyományos) oktatási folyamatra oly jellemző a narratív logika mellé hogy építhető fel a digitalizáció révén kialakult adatbázis alapon történő tartalomszervezés logikája, mely már egyfajta dramaturgiként kezelhető.
http://issuu.com/elteppkoktinf/docs/okt_inf_konferencia_2013
http://cavemanenglish.blogspot.hu/2011/08/plot-map-diagrams.html
Forgó Sándor: Újmédia – eszköz vagy dramaturgia? (Inter- és transzdiszciplináris megközelítések)

máj 26

Digitalis pedagogus konferencia az Elte Ppk n

A rendkivul tartalmas konferncia online is megtekintheto
http://digitalispedagogus.hu/kozvetites/

ápr 09

Újmédia diszciplína, és a pedagogikum

Egyre szélesebb körben kerül használatra az új média (újmédia) fogalomköre.  A fogalom használata  során egyre inkább szűkül az  értelmezés az  internetmédia  (webkettő), a mobil eszközök, táblagépek, és az  interaktív televízió fogalomkörére. Lev Manovich ugyanakkor a The Language of New Media című könyvében az adatbázis megközelítéssel interpretálja a fogalmat. Szerinte az újmédia öt alapelv mentén határozható meg, melynek alapja a numerikus reprezentáció és a modularitás, ezeket követi az automatizálás, a variabilitás végül pedig a kulturális átkódolás. Az újmédia elméletében azt mutatja be, hogy az új média jellemzői visszavezethetők a korábbi médiumokra is de egészében mégis új minőséget hordoznak. Felfogásában a népszerű multimédiás enciklopédiák, és más ’egyéb dolgoknak’ a gyűjteményei a legkézenfekvőbb elemei az adatbázis-formáknak. Az újmédiát a narratívát felváltó egyéni elemek gyűjteményének tekinti.

Lehet-e a az újmédia fogalomkörét csupán eszköze-gyüttsere redukálni?

Hogyan lehetséges megközelíteni oktatási szempontból az  újmédia fogalomkörét?

Milyen előnyei, hátrányi lehetnek az újmédia rendszerrel történő oktatásnak? Azaz milyen szempontokat kell egyáltalán a pedagogikumnak feltárni (ismeretátadás, motiválás, szemléltetés, csoportmunka, visszacsatolás “számonkérés”, hatékonyság).

 

már 09

Új média-kompetenciák a láthatáron – ­az újmédia oktatásához szükséges tanári/tanulói kompetenciák

A digitalizáció – amely kezdetben a helyhez kötött (lokális) médiumokkal történő tartalom-feldolgozást és kommunikációt forradalmasított – napjainkra a hálózati kommunikációs formák merőben új részterületeit alakította ki: a webkettőn alapuló társas-közösségi (szociális) szerveződési és tanulási formákat és tanulóközpontú webes környezeteket (e-learning2.0). Az új televíziózási technológiák – a gazdag médiatartalom és az interaktivitás révén pedig a számítógép és a televíziózás adta együttes élmény kombinációját nyújtják a néző számára. Véleményem szerint ma már nem elég a „hivatalosan” érvényben lévő Digitális kompetenciáról – különösen a társas közösségi elvek előtérbe kerülévével – beszélni, hanem a hálózatalapú tanulás és az interaktív TV iTV és mobil (táblagép ekönyv) eszközök oktatásban történő megjelenése révén újra kell gondolni a kompetencia hierarchiát, egyfajta hálózatalapú és/vagy újmédia kompetenciákra is fel kell készíteni hallgatóinkat/diákjainkat. Úgy gondolom, hogy a 21. századi tanulási terek és formák elengedhetetlen velejárója az újmédia kompetenciák feltárása

Régebbi bejegyzések «